Azóta persze szerencsésen hazaértünk. Egzotikus volt, de jó, egyszer majd teszünk fel képeket is valahová, ill. szeretnék bővebben írni az ottani szállásadónkról, Andrásról.. :)
Még mindig szerelmes vagyok a kártyakészítős videókba és felszerelésekbe, Istenke pénze sem lenne elég valószínűleg. De most próbálom racionalizálni a dolgokat, mindent wishlistre teszek, amit aztán időről-időre szanálok, hogy egyszer majd jól megrendeljem, és akkor megérje.
Mert itthon elég izé a választék, konkrétan német, ami egy teljesen más iránynak tűnik nekem ízlésvilágilag, vagy valahogy nem tetszik, nem tudom.
A legutóbbi képeslapok közül a D apukájának már-már mondhatni kalákában készített (személyes csillagtervezőm van, bibí) darab tetszik a legjobban, íme:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése